Kar fájdalom és zsibbadás

A kar fájdalom és zsibbadás

Karunk számos ok miatt zsibbadhat, fájhat. Leggyakrabban a nyaki gerinc problémái, valamint különböző alagútszindrómák okozzák ezt a tünetegyüttest, de nem szabad megfeledkezni, hogy szívproblémák is állhatnak a háttérben, ezért nagyon fontos e tünetek pontos leírása, hiszen ez a támpont az első diagnózishoz.

A figyelemfelkeltő tünetek egyike lehet a karzsibbadás és fájdalom, főként, ha a bal karban kifejezettebb az érzés. Ilyen esetben mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás, hiszen számos szív- és érrendszeri betegség állhat a probléma mögött.

Ha a fájdalom a nyakból kiindulva a karba sugárzik ki, akkor Cervicobrachialgiáról beszélünk.

Nyaki betegségek következtében ezek az idegek gyakran nyomás alá kerülnek, ami a fenti tüneteket okozza.

A klinikai tünetek változatosak (vállba, karba sugárzó fájdalom, zsibbadás, érzéskiesés stb.), attól függően, hogy melyik ideggyök érintett:

Egyes esetekben a tünetek a vállra korlátozódnak
Más esetekben az ujjak zsibbadása is jelentkezhet.

Kezelés: a speciális, személyre szabott gyógytorna, szükség esetén gyulladáscsökkentők adása, gyógymasszázs javasolt.

Alagútszindrómák:

Az alagút szindróma elnevezés egy kórképet takar, melyben a test izmai, szalagjai, csontjai által alkotott hasadékban (az "alagútban") lévő idegek nyomás alá kerülnek, zsibbadást vagy fájdalomérzetet kiváltva ezzel az érintett végtagon.

Általános tünetei:

Az alagút szindrómák fő tünete a fájdalom, mely általában átmeneti, főleg az éjszakai órákban jelentkezik. Ennek oka az elégtelen vérellátás. Amennyiben az érzőideg kerül nyomás alá, akkor a panaszos terület jól körülírható. Ilyenkor éles, égő jellegű a fájdalom. Ha a mozgatóideg érintett, akkor a fájdalom tompa, valamely izomcsoport, vagy ízület területén jelentkezik, és a határa elmosódik.

Az idegek nyomódásakor először a zsibbadás jelentkezik. Először szintén éjszaka okoz panaszokat. Később azonban nappal is egyre gyakrabban fordul elő, ha hosszabb ideje fordul elő, akkor megjelenhet érzékkiesés is. Súlyos esetben az izmokra is hatással lehet, izomgyengeséget okozhat.

A karban kialakuló és hozzá fűződő Alagútszindrómák a következők:

TOS (Thoracic outlet syndroma) Ez egy gyűjtő fogalom. Mellkaskimeneti szindrómák. 3 betegséget ölel fel.

Jellemzően azoknál alakul ki a TOS szindróma, akik például a munkájuk közben a karjukat folyamatosan felemelve tartják.

Könyök alagút szindróma

A könyöknek ezt az idegek nyomódása miatti fájdalmát cubitalis alagút szindrómának nevezik.

A cubitalis alagút szindróma a nehéz fizikai munkát végzőknél, sportolóknál gyakrabban fordul elő.

Kéztőalagút szindróma (Carpalis alagút szindróma)

Ez a leggyakoribb alagút szindróma. Nőknél sokkal gyakrabban fordul elő. Általában 40 éves kor felett jelentkezik.

Okát a legtöbb esetben nem lehet megállapítani, azonban sok esetben a kialakulás hátterében ismert okok állnak. Foglalkozási ártalomként jelentkezik azoknál, akik túlságosan igénybe veszik a csuklójukat munka közben, például a gyakori számítógép használat, gitározás vagy zongorázás is kiválthatja a tüneteket.

Az alagútszindrómák esetében a megelőzésen van a fő hangsúly. A kialakulása után gyógytornával illetve szteroid injekciókkal lehet kezelni. Súlyos esetben műtétre van szükség